hétfő, november 22, 2004

Mindenfele (I.)

2004. november 22., hetfo, ejjel 11.10, meleg, ugy 26-27 fok

Mar megint regota nem irtam….. nem is tudom, hanyadjara kezdem igy a blogos beirasomat.
A mindennapos dolgok tortentek es tortennek azota: suli, munka, neha egy kis szorakozas. Sokaig meg azzal sem tudtam volna kecsegtetni az otthoni nepeket, hogy jon a nyar `idelenn`, mert az egyik nap 30 fok volt, ket nap mulva 13, zivatarral megfuszerezve. De most a hetvegen beindult a `gepezet`: vasarnap is meleg volt (Cottesloe-n voltunk delutan, furodtunk is es naplementet neztunk), ma pedig este 6-kor 36 fok, 7-kor mar `csak` 30. Holnapra zivatart is mondanak, ami biztosan akkor erkezik meg, amikor a biciklimen ulok es vagy a varasba megyek vagy onnan jovok hazafele. Ja, es biztosan szembeszel lesz. Erdekes modon, tok mindegy, hogy megyek vagy jovok, a szel tuti, hogy ezerrel fuj szembol. Kiveve, amikor 6-kor megyek reggel, akkor szelcsend van.
Irok 1-2 erdekesseget az ozzi eletrol, ha mar az enyem unalmas.
Minden november elso keddje a Melbourne Cup napja, ami a helyiek szerint vilaghiru esemeny. Sportszereto olvasok, ne kezdjenek orulni, hogy teniszrol lesz szo, az ugyebar az ev elejen van. Ez egy loverseny, amely alkalmabol egesz Victoria allamban (Melbourne a fovarosa) nemzeti unnep van, az emberek ott nem dolgozna. Az orszag tobbi reszen meg elbol megall az elet. A loverseny maga, ami lazba hozza a `vilagot` 3 percig tart, de a korites az elkepesztoen nagy. Fogad mindeni, hogy a 24-25 lo kozul, melyik fut be elsokent, es a nepek kirittyentik magukat, megjelennek a nagysagak a kalapokban, mint azt Angliaban is teszik. Tehat inkabb tarsasagi esemenyrol van szo. A buli az egeszben az, hogy nem csak a verseny szinhelyen, hanem mindenutt kicsipik magukat, kalapokat vesznek, `vetelkednek`, es szurkolnak 3 percig (meg ha csak a kepernyo elott is egy kocsmaban, hotelban, stb.) Aztan meg jol berugnak, vagy meg elotte, vagy kozben. Szoval buli. Mindenki lazban eg olyankor. Most november 2-ra esett a verseny, a suliban egy teremben osszegyultunk es mindenki huzhatott maganak `lovat` egy boritekbol, aminek szurkolt….. persze az enyemeim a kozepmezonyben voltak valahol. Volt kis ebed a verseny utan, amit 80 fore mi keszitettunk (Anna, Monika, Zsuzsa es jomagam). Mar teljes catering cegge nottuk ki magunkat. Szendvicsek, sutemenyek (a csajok keze muvet dicseri), ragcsak es az en pogacsam (sikert aratott am, elfogyott mind). Tehat jo buli volt.
Aztan 11-e hajnalban megerkezett a Varvizi hazaspar, akik otthon kaptak meg az ideiglenes vizumot (PR, errol majd lasd alabb), es Monival mentunk varni oket a repterre. Nagyon erdekes erzes volt kivezetni a repterre egy olyan varosban, ahol meg `csak` 9 honapja elek es bekalauzolni az ujonnan erkezetteket a belvarosba. Egyreszrol jo volt az erzes, hogy mi tudjuk, hogy ez itt ez, az meg az, masreszrol meg az zakatolt az agyamban, hogy mit tudhatok en errol, nem is vagyok ozzi. Zsoltek (Zsolt es Nori) meg a kezdeti szakaszban vannak, de nagyon jol elboldogulnak, ugyesen eligazodnak, esszeru terveik vannak, biztos vagyok benne, hogy megtalaljak itt a helyuket es a szamitasukat.
Mikrol is szeretnek mar regota irni????
Olyan dolgokrol peldaul, hogy hogyan zajlik a hetkoznapi elet a belvarosban. Ahogy mar korabban irtam, a varoskozpont az ket Vaci utcani (Murray es Hay street), okes, kicsivel nagyobb, de ezeken zajlik a legtobb elet es forgalom, itt vannak a boltok, uzletek. Az utca (foleg a Murray) kulonos hangulatat szamomra az adja, hogy tele van `muveszekkel`. A nap szinte minden szakaban talalhatsz valamilyen `performance`-t, es azt is tudod mar egy ido utan, hogy melyik fellepot, hol talalhatod meg. A legerdekesebb szinfolt egy, a magat kaloznak `alcazo` hapsi, aki valojaban kardnyelo, Guiness rekord tarto. O kora delutan nyomat egy hosszu showt, mindenfele artista, meg trukkos mutatvagyok utan nyeli a kardot, amit meg sosem lattam, mert nem vagyok hajlando megnezni. Elotte szokot egy break-es, electric boogie-s fiu fellepni. Delutan jonnek az utcazeneszek. A kedvencem egy japan csavo (sajnos mar regota nem lattam), aki egyszal gitarral szinte mindeni szamara ismeretlen japan slagereket ad elo. Ez meg hagyjan. Van egy tablaja: Hello, XYZ (nem birom megjegyezni) a nevem, jokedvre deritelek. Na, ebben nincs hiany, mert olyan fa hangja van, hogy azzal tuzet lehetne rakni. Lejjeb az utcan van egy kislany, ugy 15 -16 koruli, aki mozgaskorlatozott es vagy acapella, vagy egy szintivel kiserve enekel, szep hangja van. Neha egy fiatal harsonas csavo is megjelenik, aki hatter jazzes zenehez fujja, egyszer egy oreg bacsi tancolt is mellette. Aztan ket hapsi szokott spanyol-gitarozni, az nagyon jo, es vannak egyszal gitarosok, melyik milyen kvalitassal. A masik nagy kedvencem egy szinten azsiai ur, aki viszon hegedul. Minden este (hetkoznap legalabbis) mar 5-kor megjelenik a Hay streeten a hegedujevel es meg esti ¾ 9-kor is huzza. Mindig mire mar azt hiszem, felismerem a melodiat, akkor mellenyul vagy huz es elfarsitja. Komolyan, amennyit naponta gyakorol, mar minimum Lajko Felixnek kellene lennie (bar neha hasonloan alternativban nyomja).
Az utcakrol jut eszembe…. Oktober 25-en, mintegy varazsutesre felkerultek az utak fole, a boltok kirakataba a karacsonyi dekoraciok. Lokott egy erzes rovidujjuban setalni a villogo csillagok, meg egyeb diszek alatt (igyekszek fenykepeket is felrakni a yahoo-s oldalra). Itt egyebkent baromira uzleti jellege van az uzletnek. A nagyaruhazakban mar szeptemberben nyitottak a karacsonyi osztalyok, reszlegek, mufat is lehet kapni, meg miegyeb. Az unnep valodi jelentese nem tudom, mennyire ismert a nepek szamara. Folyt kov.....

Nincsenek megjegyzések: